A pénzügyminiszter nem is annyira mondta, mint mutatta a Közgazdász Vándorgyűlésen, mekkora válság vár Magyarországra: az idei év utolsó negyedévétől 2023 utolsó negyedévéig recesszió, 20 százalékon tetőző, és 2023 közepéig alig mérséklődő infláció, az idei évre a vártnál sokkal nagyobb költségvetési hiány.
Zsen Cseng-fej, a Huawei vezetője szerint a cégnek 2025-ig a túlélést kell szem előtt tartania.
Az ősztől várható spórolási kényszer mellbevágó lesz a fiataloknak, akik eddig alig kaptak pénzügyi oktatást a magyar iskolákban.
Az Orbán-kormányok legfőbb kedvezményezettje, a „nemzeti középosztály” lemondhat a nyugati életszínvonallal kapcsolatban szőtt álmairól. Az az illúzió is szertefoszlik, hogy a megszilárduló polgárság kulturális szokásai széles körben mintává válhatnak.
A tavalyi tüntetések évfordulója csöndben telt Kubában, ahol az ellenzéki kezdeményezéseket felszámolták, az amúgy is mélyülő gazdasági válságot pedig az ukrajnai háború is súlyosbította.
Hogyan takarékoskodtak, milyen praktikák bevetésével spóroltak a nagyszüleink, szüleink? Olvasóink történeteit várjuk.
„Látjuk, mi felé megyünk, mibe csúszunk bele” – mondta a pénzügyminiszter Tusnádfürdőn.
Váratlanul korlátozta a kormány a katások körét és hozzányúlt az elmúlt évek legfontosabb politikai termékéhez, a rezsicsökkentéshez is. Mindezt úgy, hogy néhány héttel korábban "extraprofitadót" vetett ki több szektorra. Ez már csomag? A hvg360-on kérdeztük Bokros Lajos volt pénzügyminisztert, a CEU tanárát. Mutatjuk az interjú hét legerősebb állítását.
Zimbabwéban akkora az infláció, hogy aranyérméket bocsát áruba a jegybank, és újra bevezetik az amerikai dollárt. Válságban a befektetők a biztonságos eszközökbe menekülnek, különösen, ha azok is magas hozammal kecsegtetnek. A bitcointól sokan azt várták, biztos befektetés lesz, de nem az, Salvador rá is fázott, hogy hivatalos pénzévé fogadta.
Az inflációs válságban már aligha állják meg a helyüket a falra festett ördögök – éppen ezért jön kapóra, hogy a kormány 12 év alatt kiirtotta azokat a demokratikus reakciókat a társadalomból, amelyek megbuktatnának egy kormányt krízis idején. Hiába tehát a szorult helyzet: cselekvőképes választók, alternatívát jelentő ellenzék és tökösebb EU nélkül Orbán megerősödött, mintsem bukott politikusként állhat a válság végén.
Király Nóra fideszes politikus szerint a kormánynak pontos elképzelése van, hogy miként fogja kezelni a gazdasági válságot.
A járvány, a rossz időjárás, az ukrán háború, végül pedig az indonéz exporttilalom rendkívüli drágulást hozott a globális étolajpiacon, melynek jelentős részét a pálmaolaj adja.
Az országot csaknem 20 éve uraló klánból a miniszterelnök már lemondani kényszerült, testvére, az elnök sorsa is bizonytalan, a nélkülözés erőszakos tüntetésekhez és politikai patthelyzethez vezetett.
Belgiumot sem kerülik el a gazdasági válság hatásai. Tovább növekszik a szakadék a gazdagok és szegények között, amire a politika szereplői is reagálnak. A családok költségei folyamatosan emelkednek – eközben pedig ki-ki keresi a megoldást a helyzet orvoslására.
A függetlensége 1948-as kikiáltása óta a legsúlyosabb gazdasági válságával küzd Srí Lanka. A zavargásokba torkolló elégedetlenséggel dacolva nem hajlandó lemondani Gotabaja Radzsapaksza elnök, aki a családjával gyakorlatilag kisajátította magának a 22 milliós dél-ázsiai szigetországot.
Több tucat állam fedezi gabonaimportja több mint felét Oroszországból, illetve Ukrajnából, s köztük vannak a világ legszegényebb országai.
Az áremelések, vagyis céges szempontból a bevételnövelés tere lassan leszűkül, marad a hatékonyság növelése, például energetikai beruházásokkal. Ehhez azonban pénzre van szükség.
A kormányfő szerint Brüsszelből aggasztó hírek jönnek. Kedden szavazták az uniós tagállamok az uniós gázspórolási tervet, amelyre Magyarország azonban nemet mondott.
Az Egyesült Királyság fish and chips üzletei komoly nyomás alatt vannak, miután a kulcsfontosságú alapanyagok – a tőkehal és az étolaj – ára az orosz–ukrán háború következtében az egekbe szökött.
